Külföldi munka nyelvtudás nélkül

A cikk írója: Bökönyi SzabolcscloseAuthor: Bökönyi Szabolcs Name: Szabolcs Bökönyi
Email: szabi@szamaya.com
Site: http://szabcsee.tumblr.com
About: Néhány évet élt külföldön, pl. Angliában és Írországban. Itt végezte tanulmányait, dolgozott az ügynökségektől kezdve a kormányon át számos nemzetközi cégnek is. Imád utazni, idegen kultúrákat megismerni, fotózni, olvasni. Cikkeivel elsősorban gyakorlati tanácsokat és ötleteket szeretne nyújtani, hogy másoknak megkönnyítse és még örömtelibbé tegye a külföldi munka tapasztalatát.See Authors Posts (3)

Képzeld el egy napodat! Reggel felkelsz, megmosod a fogad, felöltözöl, reggelit készítesz, kilépsz a lakásból, beülsz az autóba, vagy felpattansz a BKV-re és irány a munkahely, közben esetleg az ellenőr elkéri a jegyedet vagy a rendőr igazoltat. Az irodától alig egy sarokra, van egy közért, ahol megveszed a reggelidet és még a boltossal is, váltasz pár barátságos szót. Beérsz az irodába, üdvözlöd a kollégákat. Esetleg egy kávézóban dolgozol, kora reggel van, most érkeznek az első vendégek, akik tőled várják, hogy néhány jó szóval és egy erős feketével felébreszd őket. Mielőtt tovább gondolnád a történetet, tekerd vissza a filmet és képzeld el mindezt úgy, hogy egy kukkot nem értesz abból amit az emberek körülötted beszélnek. Nem beszéled a nyelvet.

Amikor Bábel csak a te fejedben van

A bábeli zűrzavarnak megvolt az az előnye: senki nem értett senkit. Ezzel szemben nyelvtudás nélkül külföldre szakadni azt jelenti hogy mindenki érti a másikat, csak te nem érted őket. Ez egy elég kiszolgáltatott helyzet, még csak belegondolni is az. A, határ átlépése, gyakran nem csak nyelvi, hanem kultúraváltást is jelent, ami bizony számos félreértésre adhat okot.  Ezeket a félreértéseket pedig nyelvtudás nélkül nehéz lehet tisztázni. Szeretünk beszélni, meg néha kell is. Az ember alapvetően társas lény és bizony rengeteg érzésünk, szokásunk van, amely a kommunikációval, a beszéddel kapcsolatos. Ennek a képességnek a korlátozásával bizony nehéz lehet az elején együtt élni.

Az Óperencián túlról

avagy Hogyan mondják külföldiül hogy kerítést kérnék kolbászból?

Sokat hallottuk már sokmindenkitől (még azoktól is akik sosem jártak arra), hogy bizony külföldön sincs kolbászból van a kerítés. Sokan hazajönnek és már a reptérről kilépve visszaszaladnának a check-in pulthoz. Az igazság valószínűleg valahol a kettő között van, bár lehet, hogy inkább egyéntől függ. Az azonban valószínű, hogy minden országban van egy kevéske kerítés kolbászból. Bármelyik Nyugat-Európai országba megyünk (a legnépszerűbbek Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Spanyolország, Németország) és hivatalosan sikerül munkát vállalnuk, jó esélyünk van rá, hogy mind az anyagi megbecsülés, mind a munkamorál jóval az itthon megszokott fölött lesz. Egy barátságos helyen pedig még két diplomával is bevállalhatjuk a kávéfőzést, ha mellette kétszer annyit keresünk mint itthon. Főleg akkor, ha esetleg a kinti továbbtanulás lehetőségével is élünk és a pénzcsinálás mellett, hosszútávú haszna is lesz a külföldi kalandnak. Igen ám, de nyelvtudás nélkül sem a továbbtanulás (nyelvtanulás az igen) nem jön szóba és a hivatalos munkavállalás sem olyan egyszerű.

A külföldi munka veszélyei

Nyelvtudás nélkül nagyban csökken az esélyünk arra, hogy jó munkahelyet találjunk. Nehéz lehet kiismerni magunkat a helyi bürokráciában, vagy épp megérteni a helyi szokásokat, embereket. Könnyen becsaphatnak minket, esetleg egy olyan munkahelyen köthetünk ki, ahol keveset fizetnek, vagy nem jelentenek be minket, stb. Mostanra már jogos lehet a kérdés, minek tovább részletezni ezt, maradjunk inkább itthon? Nem feltétlen. Hiszen hol másutt tudnánk jobban megtanulni egy nyelvet mint abban az országban, ahol azt anyanyelvként beszélik? Közben pedig még pénzt is kereshetünk, valószínűleg többet mint itthon.

Mire kell vigyázni?

Ha nem beszélünk nyelveket, valószínűbb, hogy nem egyedül fogunk nekivágni az országnak. Azonban válogassuk meg kikkel, kikhez megyünk! Sajnos nem egy olyan történetet hallottunk, ahol külföldön élő magyarok abból húztak hasznot, hogy bajbajutott honfitársaikat “segítették ki” szállással, munkával stb. Legtöbbször még itthonról szervezték a kiutat, ahol a pórul járt munkavállalók éhbérért dolgoztak annyit, hogy aztán a csillagászati albérletet épp hogy ki bírták fizetni a “segítőiknek”.

Hogyan történhet ez meg? A válasz egyszerű: az információ hiány miatt.  Neked, kedves olvasó, ezt már nem kell mondani, és elég valószínű, hogy az interneten már mindent leírtak e témával   kapcsolatban, amit le lehet. Kis gyakorlattal könnyedén, felvértezhetjük magunkat egy rakás hasznos (és haszontalan) információval az országról ahová megyünk, a szokásokról, a bürökráciáról, a jogainkról, arról mennyi az átlagos albérleti díj, stb. Fontos hogyha kimegyünk legyen ott legalább egy olyan ember, akit ismerünk, leinformáltunk és megbízunk benne. Esetleg használhatunk helyi fórumokat, az iWiW-ről, vagy az indexről, ahol több tucat magyar beszélget és valószínű, hogy viszonylag objektív képet tudnak nekünk adni a helyi dolgokról.

Az itthonról szervezett munkák mindig biztonságot ígérnek, de gyakran ennek nagy ára van. A világvégi helyekre kiszervezett munkák, ahol szállást, munkát biztosítanak valahol mindig bekalkulálják mindannak a sok kedves embernek a fizetését, akik eljuttatnak minket oda. Nem csak alkalmazónknak, de az itthoni kontaktunknak is mi fogjuk kitermelni a fizetését. Ha ezért cserébe egy jól fizető állást kapunk, ahol mindent becsületesen és hivatalosan intéznek el velünk (a hivatalos annyira nem is fontos, ha legalább a becsületes megvan), akkor szerencsések vagyunk, de itt is érdemes résen lenni.

Telefonos segítség van, közönséget meg lehet kérdezni

Mondhatni mindegyik uniós állam elég átláthatóan és tisztán szabályozza a külföldi munkavállalók jogait, mégha az ügyintézéskor a látszat pont az ellenkezőjét mutatja. Ezért aztán nem túl sok befektetett energiával mi is elég tiszta képet kaphatunk arról, mi az amit lehet, mi az amit nem, mennyi a minimum bér ami megillet minket, mi az amit fizetnünk kell. Mire köteles a munkáltató és mi az amit nekünk kell elvégezni (például a WRS Angliában). Létezik jópár európai szervezet akik a mi megsegítésünkre alakultak, (például a SOLVIT) őket bátran kereshetjük vagy a helyi nagykövetségnél érdemes érdeklődni. Ők is segítenek (és beszélnek magyarul).

Ha elakadunk a bürokráciában, Angliában, Írországban a hivatalos ügyintézésnél kérhetünk tolmácsot. Gondolkodhatunk úgy, hogy ez kissé bicskanyitogató (főleg ha a hazai önkormányzati ügyfélszolgálathoz szoktunk), hogy külföldön az állam pénzén standup comedyzünk, de ha esetleg egy fontos hivatalos dolgot kell elintéznünk, ahol minden szónak súlya van és épp egy északi fél-vikinget fogtunk ki, akinek már a Hello-ját sem értettük, mindenképp érdemes anyanyelvi segítséget kérni.

Extrák

Ha már elhelyezkedtünk, van szállásunk is és gyakorlatilag az Óperencián túl rezidensévé léptünk elő, vállonveregethetjük magunkat és elkezdhetünk a bábeli zűrzavar elűzésén munkálkodni. Ez lesz a könnyebbik feladat. A legtöbb tagállam ingyenes nyelvtanfolyamokat szervez az unió állampolgárainak. Angliában, Írországban könnyedén beíratkozhatunk a helyi community centre-ekben, vagy college-okban szervezett nyelvtanfolyamokra és utána nyugodtan folytathatjuk tanulmányainkat egy érdekesebb tanfolyamon, vagy felsőoktatási képzésben. Spanyolországban szintén jó lehetőségek vannak a nyelvtanulásra, de, az Unió többi országaiban is. Mindenképp járjunk utána az állam által nyújtott lehetőségeknek, amelyek általában kímélik a pénztárcát és a színvonal is jó.

A nyelvtudás nélküli külföldi munka kritikus pontjai

• szállást intézzünk, igéret szépszó, ha nem tartják be, akkor viszont 20-30-70 euróktól eshetünk el naponta és rövid lesz a világgámenetel. Az első és legfontosabb szabály hogy úgy menjünk ki, hogy már az első este tudjuk, hol fogjuk álomra hajtani a fejünket és mondjuk két hétig még ott is maradhatunk, ha esetleg nem találunk azonnal saját szállást.
• ha valaki szervezi a külföldi munkát, akkor informáljuk le. (mind itthon, mind külföldön) Használjuk az internetet, érdeklődjünk fórumokon, ha kell hívjunk fel cégeket, illetékeseket.
• Legyünk Webkettesek. Használjuk a nemzetbiztonsági nyilvántartást (iWiW), vagy Fészbukkoljuk az adott város magyar közösségét, az iWiW-en is sok segítőkész fórum alakult, ahol szívesen útbaigazítanak minket.
• Legyünk tisztában a számokkal! Fizetés, buszjegy, albérlet, árfolyam, minden. Így nem érnek minket meglepetések és nem kell bosszankodnunk később.
• Ne fizessünk azért amit ingyen is megkaphatunk. Rengeteg EU-s és kormányzati program és támogatás van a külföldi munkavállalóknak és uniós állampolgároknak. Tájékozódjunk ezekről, még itthon!
• A nyelvtudás nélküli munka egy ideiglenes állapot. Nagyjából bármelyik nyelvet meg lehet max. egy év alatt tanulni valamilyen kézzel-lábbal mutogatós szinten. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy munkát és szállást is találunk nyelvtudás nélkül, még mindig ott van a hétköznapi élet, ahol sokkal simábban és gördülékenyebben fognak menni a dolgok, ha beszéljük a nyelvet. A barátok szerzéséről és érdekes emberek megismeréséről nem is beszélve. Tanuljuk meg a nyelvet amilyen hamar csak lehet!

Kedves Olvasó! Ez az írás néhány év kintlét és munkavállalás tapasztalatán alapulva született, azokat tükrözi. Próbáltam objektív lenni amennyire csak lehet. Biztos vannak olyan pontok amelyekkel egyetértesz és olyanok amelyeket legszívesebben kitörölnél. Kérlek ne fogd vissza magad és oszd meg saját tanácsaidat, tapasztalatod azokkal, akik most szeretnék belevetni magukat a külföldi munka és élet tapasztalatába.

A cikk fő illusztrációja: Tower of Babel
By Pieter Bruegel the Elder, 16th century. Taken from wiki commons : http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Tower_of_Babel

Cimkével ellátva: Külföldi munka, nyelvtudás

Akár nyelvtudással, vagy nyelvtudás nélkül keresel külföldi munkát, Érdemes feltölteni önéletrajzod a Lingojob.com portálra. Külföldi állásajánlatok várnak, Európa számos országában.

---